Levelet kaptam!
Persze ilyenkor ősszel, a sárguló levelek havában ez nem nagy szám, tucatjával gyűlnek alattam is a levelek, de ezt az egyet nem a szél hozta, nem ám, hanem kedves kétlábúak!
Napkelet irányából hozták, a távoli kék hegyek felől, de még azon is túlról, ahol talán még kékebbek a hegyek, onnan, ahova a madár szeme sem lát el egyszerre. Nagyjából 4500 tölgyfahossznyi távolságból. (Természetesen légvonalban számítva.) Hogy mennyi egy tölgyfahossz? Amekkorára megnőhet egy egészséges, jól megtermett tölgyfa. Egyébként - ha nem tudtátok volna - a tölgyfahossz a legtermészetesebb hosszmértékegység ezen a bolygón. Éppen egymillió tölgyfahossz a Föld kerülete az Egyenlítő mentén.
A levelet tölgyek küldték. Vörös tölgyek és kocsánytalanok. Távoli, hegyvidéki rokonok. Azt írták, jól vannak, de készülnek a télre, én is készülődjek, mert hosszú, fagyos idő várható. Persze a tölgyek mindig ezt mondják, mindig a legrosszabbra készülnek. Azóta van ez így, mióta időtlen időkkel ezelőtt, az egyik jégkorszak végén kihalt a Quercus optimisticus, az utolsó optimista tölgy faj.
Készüljünk hát a télre, de azért élvezzük az utolsó cirógató napsugarakat!
Szép napot, jó napozást mindenkinek!