Korábban írtam már az ágtisztulásról, amikor a fatörzs önmagától "megtisztul" az oldalágaktól. Néhány képet is mutattam akkor kisebb gallyakról. Néha azonban nagyobb oldalágak is elszáradnak, látszólag ok nélkül. Nézzétek csak:

Tavaly még éltek, és virultak, na jó, azt azért túlzás lenne állítani, hogy virultak, de mégis szép zöld lombot viseltek, egészségesnek tűntek, most meg életnek semmi jelét nem mutatják, még értékelhető rügy sincs rajtuk.

De gondoljatok csak bele, egy ilyen hosszú és elágazó ágra milyen sok napenergiába kerül új réteget (új évgyűrűt) növeszteni. Ha sorban ott díszlenének rajta a levelek, akkor persze lehetséges volna ennyit fotoszintetizálni, de még úgy sem lenne biztos a siker. Attól függne, kapnának-e elég fényt? És persze nagyon nem mindegy, hogy milyent? Csak a felső lombokon átszűrődő maradékfényt, vagy igazi kalóriát adó, közvetlen, vakító napsütést?

Nos, ezek az ágak alul voltak, és tavaly nem sikerült nekik elegendő energiát begyűjteniük. Egyszerűen fogalmazva: nem jött ki nekik a matek. (A tölgyek felsőoktatásában "energetikai közgazdaságtan" címmel tanítják ezt, de igazából nincs jelentősége. Minden ma született csíracsemete ösztönösen tudja.)