Mostanában nagyon kedvesek hozzám az emberek. Kezdődött azzal, hogy valakitől kaptam egy "mankót" a "gerincferdülésem" kiegyenesítésére. Aztán lepermeteztek lisztharmat ellen, aminek különösen örültem, mert tavaly  nagyon megkeserítette az életemet ez a betegség.

Igaz, ezután valaki elvitte a "mankómat", de nem nagyon bántam, gondolom neki nagyobb szüksége volt rá... Kicsit ferdén, de azért megállok a saját lábamon is.

Most viszont "mankó" helyett szederindából font "fáslit" kaptam, hogy mégis szép egyenesen álhassak. Így ni!

Legutóbb pedig egy flakon vizet kaptam egy kedves embertől. Nagyon jól esett ebben a melegben!