Na tessék! Kellett nekem a növényevőket emlegetnem...

Az előbb az egyikük erre járt, sőt, itt a közvetlen közelemben pihent meg egy kis vacsora utáni sziesztára. Alig pár méternyire tőlem! Gondolhatjátok, mennyire féltem! Olyan kicsire próbáltam összehúzni magamat, amennyire csak bírtam.

A múltkor ugyan azt írtam, hogy a növényevők segíthetnek a lágyszárúak lelegelésével, de valami furcsa oknál fogva az őzek különös előszeretettel választják ki a fiatal tölgy hajtásokat. Így igazán csak akkor nem kell félnünk tőlük, ha már teljesen eltakarnak bennünnket az egynyári versenytársak. Egyelőre még nem takarnak el, szóval tényleg veszélyben voltam. (Az egyméteres védőkorlát nem lett volna akadály neki, ekkorát helyből ugrik bármelyik őz.)

Ha érdekel valakit, megmutatom, hogyan néz ki az őz által hátrahagyott "fekvőhely". Távolról így:

Közelebbről pedig így:

Itt, a közelemben "élőben" is megtekinthető. Talán már láttatok is ilyet, csak nem tudtátok, mi az?