Ismeritek Einbaum professzor elméletét a tér és idő összefüggéséről?
Nem, nem erre gondoltam, ezt valami Einstein találta ki...
:-)
Én a fák növekedéséről akartam beszélni. Arról, hogy nekünk, fáknak mindig a csúcshajtásunk legfelső pontján születik meg a jelen, míg alul, a törzsbe zárva pihen a múlt. Bennünk megőrződik az idő. Mit is jelent ez?
A ma belélegzett szén-dioxidból és frissen felszívott vízből, a pillanatnyi napfény energiájával építjük a csúcson található legfiatalabb szöveteinket.
Látjátok? Legfelül a hajtásunk éppen olyan zöld, és majdnem olyan lágy, mint a legifjabb leveleink. Lefelé haladva lassanként eljutunk az egyre régebbi múltba.
Ezt kb. két hónapja növesztettem. A szár egyre sötétebb és keményebb, a felszínen megjelennek a paraszemölcsök. A levelek hónaljában pedig már ott csücsülnek a rügyek, s bennük szunnyad a jövő... Einbaum bio-relativitás elmélete szerint a rügyek anyaga meggörbíti maga körül a téridőt. (Hogy ez pontosan mit jelent, azt nem igazán tudom, de mindenesetre annyi jól látszik a fenti fotón, hogy legalábbis a levélnyelet meggörbíti.)
Tovább haladva lefelé (vagyis a múltban visszafelé), egy érdekes ponthoz érkezünk:
Jól látszik, hol kezdődött a János-napi hajtásom. Megfelelő időjárás esetén (márpedig az idei nagyon az volt!), nyár közepén másodszor is beindul az egyébként tavasszal intenzív növekedés. Eddigre az első, tavaszi hajtás már elkezdett fásodni. A kép nagyon szemléletesen mutatja, hogy mennyivel érettebb már a szár alsó része.
A téridőben lefelé haladva, most kb. májusnál járunk:
Ami ez alatt van, az már legalább egyszer kiállta a tél próbáját:
Az alábbi képen pedig már a tavalyi és tavalyelőtti hajtásom határa látszik egy lassanként eltűnő gyűrűvel:
Így függ hát össze tér és idő a fák szárán, törzsén. Ha látni szeretnénk, milyen volt ez a szakasz a múltban, csak feljebb kell csúsznunk a száron, ott meglátjuk. Ha pedig arra vagyunk kíváncsiak, milyen lesz mostani, fiatal hajtásom a jövőben, lejjebb kell mennünk, ott megfigyelhetjük.
Einbaum professzor megfogalmazása szerint: Ha a törzs alsó részét nevezzük "múltnak", akkor a múltnak a múltját a jelenben találjuk. Ha pedig a legfelső hajtáscsúcs a "jelen", akkor a jelennek a jövőjét a múltban leljük.
Logikus ugye?