Egy tölgyfa élete

Egy tölgyfa élete

Tervszerű visszavonulás

2013. november 03. - Quercus Robur

Mit tehet az, akit akkora ellenség fenyeget, mint az Oszmán birodalom fénykorában? Mit tehet, ha csupán annyi a védelme, mint Dobó István egri várkapitánynak? 

Először is a rendelkezésére álló időt arra kell használnia, hogy jól megerősítse a várfalakat. Amikor pedig már küszöbön a támadás, minden erőforrását vissza kell vonnia a várba, hogy legyen esélye átvészelni az ostromot.

blog-eger.jpg

Pontosan ezt tettem én is az elmúlt időszakban. Zsenge idei hajtásaimat megerősítettem, elfásítottam, hogy ellenálljanak az ostromnak. Érzékeny, puha leveleim (a fenyők tűivel ellentétben) nem védhetők, ezért velük csak annyit tehetek, hogy kivonok belőlük minden hasznosítható anyagot, mielőtt megindul a támadás.

Mindenesetre a visszavonulás is lehet olyan szervezett és tervszerű, mint békeidőben a terjeszkedés. (Csak minden visszafelé történik.) Először a legtávolabbi zugokban bontom le mindazt, ami menthető, és amíg a szállítás zajlik, a közelebbi vidékeken még folyhat a termelés az utolsó percig. Az egész logisztika az úthálózatra támaszkodik, így ezek mentén marad legtovább zavartalan az élet. Mire Tél tábornok megérkezik, minden menthető a várfalakon belülre kerül.

blog-visszavonulas.jpg

Mellesleg a levelek lehullásának van egy pozitív oldala is: végre megszabadulok a lisztharmattól!

süti beállítások módosítása