Egy tölgyfa élete

Akinek a lelkében csak zaj van

2012. augusztus 23. - Quercus Robur

"Mindenik embernek a lelkében dal van,
és a saját lelkét hallja minden dalban.
És akinek szép a lelkében az ének,
az hallja a mások énekét is szépnek."
(Babits Mihály: A vihar)

 

De milyen lehet az élete annak, akinek a lelkében csak zaj van...???

barom.jpg

 

Huszonnégy évszázaddal ezelőtt élt egy ember, aki nem volt képes semmi hasznosat, szépet, maradandót alkotni. Irigyelte mások eredményeit, ő is híres akart lenni. Egyre csak azon gondolkozott, mit tehetne, de mivel feje üres volt, lelke pedig zajos, nem jutott eszébe semmi értelmes. Felgyújtotta hát az antik világ hét csodájának egyikét, a fehér márványból és cédrusfából épült Artemisz-templomot...

 

A történelem ismétli önmagát. Ezúttal én lettem az áldozat; ami maradt, apró emlékműve a végtelen emberi ostobaságnak...

A bejegyzés trackback címe:

https://tolgyfa.blog.hu/api/trackback/id/tr484727287

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gylbert 2012.08.26. 10:34:02

Láttam én is. sajnálom. Megöntöztem vizzel, hátha...

Miamókus 2012.08.28. 11:00:35

Hát ez szörnyű!!!
Milyen ember képes erre...hát ezért tart itt az emberiség ahol.
Sajnálom, de talán még ki fog hajtani újra mert erős gyökerével újra tud éledni. Remélem!

Miamókus 2012.08.28. 11:04:15

Ne bántsd a fát, hisz ő is érez,
Szép gyöngén nyúlj a leveléhez.
Ágát ne törd, lombját ne tépjed,
Hadd annak, ami, épnek, szépnek.
Szeresd a fát!

(Benedek Elek)