Mióta véget ért a szép, esős idő, egyre csak jönnek az emberek. Mindenfélék. Beszélgető nyugdíjas túrázók, csapatépítő munkatársi közösségek, főzőcskéző baráti társaságok, tanáraikkal kiránduló iskolások, kutyát sétáltató szinglik, zenét hallgató futók, sebesen suhanó kerékpárosok, andalogva lépkedő szerelmespárok, éles szemű természetfotósok, vizsgákra készülő egyetemisták, nordic walkingoló nagymamák, futóedzést tartó kajakosok...

Szeretem figyelni őket, belepillantani az életükbe, ha csupán néhány másodpercre is. Mindegyik a maga útját járja, csak az közös bennük, hogy ilyenkor, mikor legsimogatóbb a napfény, valami ismeretlen ősi erő az erdőbe csábítja mindannyiukat.